Baktériumok I.
Felépítésük:
TK.:22.o/22.2-es ábra
Van tokja -> "spóra", sejtplazmája, sejthártyája, sejtfala, DNS-e
Lehetnek csillói
Alak:
gömb (coucus)
pálcika (bacilus)
spirál (spirilum)
Szaporodás:
Ivaros szaporodás:
- utódok kialakulását megelőzi az ivaros folyamat
Ivartalan szaporodás:
- utódok kialakulását nem előzi meg ivaros folyamat
Ismétlés (vagy valami olyasmi ><)
Prokariota: Olyan egysejtűek, melyeknek nincsen sejthártyával körülhatárolt valódi sejtmagja.
Nincs: Sejtmag(DNS), nitokondium(lebontó folyadék), zöld szintest
Törzs:
Eukariota: Van valódi sejthártyával körülhatárolt sejtmagja. -> 1. Növények, 2. Gombák, 3. Állatok
1. Növények:
- fotoszintézis
- van sejtfala (cellulóz)
- korlátlan növekedésűek
- helytűrő életmód
- helyzetváltoztatás jellemző
2. Gombák:
- kitin sejtfal
- korlátlan növekedés
- helyzetváltoztatás
3. Állatok
- nincs sejtfal
- hely és helyzetváltoztatás
- korlátozott növekedés
A vírusok
- a vírus szó jelentése: méreg
- Ivanovszkij fedezte fel -> baktériumokkal foglalkozott -> baktérium szűrőt készített, azt vette észre, hogy az átjutott folyadék megbetegítette a dohánynövényt -> Dohánymozaik vírus
- méretük: nm (nanométer, ami 10-9 métert jelent)
- elektromikroszkóppal vizsgálható
- felépítése: fehérjéből(burok) és nukleinsavakból(DNS vagy RNS) áll
Definíciója: Sejtekből kiszabadult makromolekuláris rendszer, melynek működési feltétele a gazdasejt.
Típusai:
Alak szerint:
1. Helikális (csigavonalas):
2. Kubikális (szabályos)
3. Binális (Bakteriofág)
DNS vírusok: szemölcs, rákkeltő, daganatkeltő, herpesz, emberi himlő
RNS vírusok: mumpsz, influenza, HIV, száj- és körömfájás, agyhártyagyulladás, veszettség, rubeola, kanyaró
Élőlények vizsgálata és csoportosításuk
A biológiai vizsgálat módszerei:
1. Mikroszkóp
2. Röntgen
3. Megfigyelés, kísérlet
4. PC
Az élővilág csoportjai:
Milyen szempontok alapján?
- sejtek száma szerint:
1. egysejtű
2. többsejtű
- sejtek felépítése szerint:
1. sejtmag nélküliek(prokarioták)
2. sejtmaggal rendelkező(eukariota)
- táplálkozás/energiaforrás
1. autotróf -> szervetlen anyagokból (szén-dioxid, víz, ásványi sók)
2. heterotróf -> szerves molekulákból nyeri az energiát és építi testét
I. Prokariota:
- baktériumok:
II. Eukariota egysejtűek:
- autotróf moszatok
- heterotróf egysejtű állatok (pl.: amőba, papucsállatka)
- mixotrófok (szóval amelyik tud autotróf és heterotróf módon is táplálkozni. Ilyen pl.: zöld szemesostoros)
III. Növények:
- van cellulóz sejtfal, színtest
- autotrófok -> fotoautotrófok (szóval képesek fotoszintetizálni.
6CO2 + 6H2O + napfény -> C6H12O6 + 6O2)
IV. Állatok:
- többsejtű eukariota
- heterotróf -> táplálék szerves molekuláiból nyeri az energiát és a testépítő anyagait
- nincs sejtfal, csak sejthártya
V. Gombák:
- kitin sejtfal
- többsejtűek, eukariota -> fonalas szerveződés
- heterotróf -> sejten-, és testen kívül bont le, teljes felszínén veszi fel
- lebontó
- élősködő
- kórokozó
- együttélő
Biológiai szerveződés
(szerveződési szintek)
Egyed alatti szerveződési szintek:
- Egyed=szervezet
- Szervrendszer (pl.: keringés szervrendszere)
- Szerv (pl.: szív)
- Szövetek (pl.: szívizom)
- Sejtek (pl.: izomsejt)
- Sejtrészecskék (pl.: sejtmag)
- Molekulák
- Atomok
- Elemi részecskék
A rendszerezés alapjai
Mesterséges rendszer
- Karl Linné
- Systema Nature(a természet rendszere) című könyv
- kettős latin elnevezés
- Svéd tudományos akadémia
Természetes rendszer
- eredet, származás alapján rendszerez
- evolúció: Az anyag folyamatos változása
- biológiai evolúció: Az élővilág állandó változása. Az élőlények idővel átalakulnak, megváltoznak, a változó környezethez alkalmazkodva.
- 1859 - Fajok eredete (C. Darwin)
- természetes szelekció
Faj: Egy fajba tartoznak azok at egyedek, amelyek külalakban és belső felépítésben csaknem teljesen megegyeznek és önmagukhoz hasonló termékeny utódokat hoznak létre.
BIOLÓGIA
Biosz(görög)=élő
Logosz(görög)=tudomány